Közös szellem – megosztott szolgálat
Gondolatok.

Mindenki tudja, milyen nagy szükség van a szádhukra, vagyis szent emberekre ebben a Kali-jugában. Az Úr Csaitanja ezért szervezte a követőit olyan módon, hogy szétszóródjanak az egész bolygón sok különféle vaisnava misszió zászlaja alatt, és sok szanyászi, fejlett bhakta és lelki tanítómester irányításával.
Az Úr Csaitanja mindegyik baktájának megparancsolta, hogy vállalják a felelősséget, mentsék meg a területükön az embereket azzal, hogy átadják nekik a Krsna-upadésát, különösen a Bhagavad-gítá és a Srimad Bhágavatam tanításait. Ilyen módon, anélkül, hogy szükség lenne egy központosított szervezetre, Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákura számos tanítványa és az utódaik így teljesítik az Úr Csaitanja édes akaratát.
Észrevehető azonban, hogy itt-ott egyes egyének, sőt egész missziók nem látják, hogyan nyilvánul meg az Úr Csaitanja akarata a különböző missziók pluralitásában, amelyek az Úr kegyéből a világ sok részében, majdnem váratlanul jelennek meg.
Valamilyen korlátolt gondolkodásnál fogva úgy viselkednek, mintha Maháprabhu kegye egyedül arra a csoportra szállt volna alá, melyben ők vannak. Ezt a szűk látókört le kell győzni, és nagyon nagylelkűen, mindenkinek egyesülnie kell a Visva Vaisnava Rádzs Szabhá szellemében, és mindenkinek az összes misszió vaisnavái közös céljait kell szolgálnia, amilyen módon csak lehetséges.
Az Úr Csaitanja folyamata lehetőséget ad arra, hogy felkészüljünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségével való kapcsolatra. Ha nem tanuljuk meg előbb, hogyan viszonyuljunk az összes baktájához, akkor nagyon valószínűtlen, hogy valaha is érdemesek leszünk arra, hogy magával a Legfelsőbb Úrral legyünk kapcsolatban.
Bhaktivinoda Thákura írta: Egy szádhu olyan személy, aki fejlettebb, mint te, aki értékeli, hogyan jött el hozzád Krisna szent neve.
Amikor más vaisnava missziók bhaktáival találkozunk, az a kötelességünk, hogy ösztönözzük őket, hogy a saját lelki életünk is ösztönzést kapjon. És amint a vaisnavizmus terjed, akárhová mentek el a világban, egyre több bhaktával fogtok találkozni, akik éppen úgy, mint ti, ugyanazt az alapvető filozófiát követik, ugyanazokat a szentírásokat és az odaadó szolgálat ugyanazon gyakorlatait.
Bhaktivinoda Thákura nagyon ellenezte a szektásságot. Egység a különbözőségben, ez csak nagyon nyitott elmével lehetséges. Néha látjuk, hogy valamilyen vallási hitet követő emberek az idejük nagy részét csupán azzal töltik, hogy megtárgyalják, mit csinálnak hitük más tagjai, akik csekély mértékben eltérnek az ő gyakorlataiktól. A lelki vezetők kötelessége úgy oktatni az asramjuk vagy missziójuk tagjait, hogy igazán készek legyenek felajánlani a tiszteletüket minden élőlénynek, anélkül, hogy tiszteletet várnának viszonzásul. Ezért mondta el az Úr Csaitanja a trinád api szunícsena verset, amelyik az összes között a legtöbbet idézett, és a legkevésbé értett vers.
Valahányszor a különféle vaisnava missziók együtt rendeznek kirtant, amilyet a WVA évente kétszer szervez, ez nagyon örömteli alkalom, és bizonyíték, hogy valóban szolgálhatjuk külön a lelki tanítómestereinket, de egyek is lehetünk lélekben.
Forrás: B.A.Paramadvaiti Swami